Rengeteg vizsgálaton átestünk, megkapjuk a diagnózist, és a Bechterew-kór, vagy SPA (spondylitis ankylopoetica) szerepel a papíron. Az orvos semmit nem mondott, mi pedig kétségbe vagyunk esve mit jelent a diagnózis, mi fog történni, hogyan kell kezelni ezt a betegséget.
A betegség kialakulásában a HLA-B27 génnek nagy szerepe van, általában férfiakat érint, és közel 30 éves korban kezdődik. Mivel genetikai érintettségű a betegség, így ha van fiú gyermekünk, illetve fiú unokáink, érdemes lesz őket is elvinni egy labor vizsgálatra, ahol megmondják hajlamosak-e a betegségre vagy nem. Nagyon fontos a korai diagnózis a betegség kezelésében, hiszen nagyon jó gyógyszerek vannak manapság forgalomban, melyekkel tudjuk késleltetni a tünetek megjelenését.
Kezdetek
A betegség kb. 30 éves korú férfiakon adja az első tüneteket, derékfájás, vagy keresztcsonti fájdalom a jellemző tünet. Mivel gyulladásos betegség, így általában éjszakai fájdalom a jellemző, mozgásra enyhül. Jellemző tünet, hogy éjszaka felkelnek járnak egyet a szobába, vagy a lakásban, és ahogy enyhül a fájdalom könnyebb visszaaludni. A fájdalom nem állandó, van olyan időszak, amikor tünetmentes, máskor pedig alig tud éjszaka aludni. A gyulladás a keresztcsonti részen kezdődik, és általában innen kezd el felterjedni a lumbalis csigolyákra is, megváltoztatva a lumbalis görbületeket. A mozgásterápia során nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gerincgörbületeket kialakítsuk, illetve azokat mobilan is tartsuk! Az a legjobb eset, ha ilyenkor kerül sor a diagnózisra, hiszen gyulladáscsökkentőkkel az akut tünetek visszaszoríthatóak, és a gerincdeformitások kialakulása késleltethető.
A későbbi szakaszban a csigolyák peremein meszes lerakódások alakulnak ki, melyek a mozgásokat is korlátozzák. A háti szakasz is érintetté válik, megjelenik a hátfájdalom is, mely görnyedt testtartással párosul. A betegség lefolyása mindig egyéni, de ahhoz,hogy a háton is deformitás jelenjen meg kb. 8-10 évnek el kell telnie az első fájdalmaktól. Az ülő életmód negatívan befolyásolja a problémát, elősegíti a csigolyák, és kisízületek meszesedését. Minél kevesebbet mozgunk, annál hamarabb fognak a gerincmozgások csökkenni, majd elveszni. A gyulladásos epizódok gyakorisága is gyorsítja a lefolyást, minél gyakrabban alakul ki, minél hosszabb ideig van akut gyulladásban az érintett terület, annál hamarabb jelenik meg deformitás.
Mit tegyünk?
A reumatológus szakorvosunktól mindenképpen kérjünk tanácsot, és ha esetleg gyógyszert javasol, akkor azt mindenképp szedjük abban az adagban, rendszerességben, ahogy előírja. Minél többféle sportot űzzünk! A gyógytornát is érdemes elkezdeni, pár gyakorlatot megtanulva mindennap végezzük, hiszen ezzel megőrizzük a gerincünk mobilitását! Elkeseredni semmiképp nem kell, a betegség az életet nem rövidíti meg, ha rendszeresen járunk kontrollra. Elhanyagolt, hosszan fennálló gyulladás, fokozott háti görbület, beszűkült váll- és csípőmozgások, korlátozott bordakitérések, amelyek megjelenése rövidítheti az élethosszt. Ezen tünetek kb. 60 éves korban jelennek meg, jól kezelt pácienseknél pedig kitolható 65-70 évre is.
Amennyiben további kérdése van a témához kapcsolódóan az agostonaida@gmail.com email címen szívesen válaszolok rá :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése