A csontritkulás főként a középkorú vagy időskorú nőket érinti, rizikófaktornak tekinthető, ha az édesanyának volt már csontritkulása, illetve, ha fehérbőrű, vékony alkatú személyről van szó. A csontgerendák száma csökken, és felborul az egyensúly a csontképzés, valamint a lebontás között, ez fokozott törékenységet okoz, mert a lebontás felgyorsul, míg a csontképzés lelassul. Tünetekkel nem jár, általában a gyakori törések hívják fel rá a figyelmet.
Szisztémás betegségnek tekinthető, tehát, ha a diagnózis fennáll, akkor minden csontunk érintett, csak más mértékben. A menopausa után érdemes rendszeresen ellenőrizni a csontsűrűséget, erre a vizsgálatra reumatológus, valamint nőgyógyász tud beutalót írni. A vizsgálat fájdalommentes, kb. 20 percet vesz igénybe.
A nőknél általában gyakoribb, hiszen a változókorral bekövetkező hormoncsökkenés idézi elő a problémát. Férfiaknál is előfordul, náluk, viszont 70 éves korra, vagy afölé tehető a megjelenése, hiszen náluk a hormontermelés nem olyan hirtelen lassul le, mint a nőknél. A betegség kialakulásában a következő tényezők játszanak szerepet:
- idősebb kor
- hosszantartó immobilizáció: pl. egy baleset után ha több hónapig ágyban fekvő a páciens, már akkor fokozódik a csontbontás folyamata
- szteroid kezelés: hosszútávon csökkenti a csonttömeget, mely fokozott rizikó a betegség megjelenése szempontjából
A betegség megelőzése:
- a változókorban figyeljünk oda, hogy minél többet sportoljunk, nem kell intenzív izzasztó sportra gondolni
- nagyon fontos a rendszeres testmozgás, hiszen ha az izmaink jó tónussal rendelkeznek, azok eredési, illetve a tapadási ponton húzást fejtenek ki a csontra, ezáltal a csontritkulás is kevésbé tud elhatalmasodni
- a napi Ca, és D-vitamin bevitelre ügyeljünk, mert ez fontos szerepet játszik a csontok felépítésében, itt inkább az ételeinkből származó ásványi anyagokat preferáljuk, ne a kapszulákat
- ha a menopausa nagyon korán alakul ki (kb. 45 éves korban) ilyenkor ajánlott hormontartalmú gyógyszerek szedése, így a csontritkulás kitolható, valamint csökkenthető az esélye
- az úszás nagyon jó izomerősítésre, de az a csontsűrűségre pozitív hatást nem tud gyakorolni, mivel a gravitáció a vízben ki van kapcsolva. Válasszunk helyette inkább biciklizést, fittball-os óra is nagyon jó lehet erre a célra
- rendszeres gyógytorna gyakorlatok végzése, amelyet szakember tanít be
- az egyensúlyunkat próbáljuk meg a legjobb szinten tartani, hiszen ezzel megelőzhetőek a esések, amelyek következtében a csonttörések kialakulnak
- a csúcs-csonttömegünket kb. 30 éves korban érjük el, így nagyon fontos, hogy minél jobb legyen ilyenkor a csontozatunk, hiszen nem mindegy miből kezdődik el a későbbiek során a csökkenés
- ha a nagymamánknak, édesanyánknak volt csontritkulása, akkor már fiatal korban rendszeresen és minél többet mozogjunk, illetve a menopasa idején kezdjük el a rendszeres szűrővizsgálatokat
A leginkább érintett terület a combnyak, csigolyák, bordák, csukló-kéz területe. Ha a combnyakon a legsúlyosabb, az általában combnyak, vagy csípőtáji törések során derül ki. A csigolya érintettségére az egyre fokozódó háti görbület hívja fel a figyelmet. A csigolya testek magassága egyre csökken, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobbá válik a háti görbület is.
Ha a csonttörés már megtörtént, és fennáll a csontritkulás is, akkor rendszeres gyógyszer szedéssel, vagy injekcióval nagyon jól karban tartható, de elengedhetetlen fontosságú ezek mellett az életmódbeli változtatások!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése